A Tolnanémedi „ Petőfi” Horgász Egyesület Fegyelmi

Szabályzata

 

A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében az egyesület közgyűlése az alábbi szabályzatot fogadja el:

 

                  A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA

 

                              1. §

 

      A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, a horgászrendek, az alapszabályok, az egyesület, testületi szervei által hozott határozatok, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló elmarasztalással az elkövető

és más horgász visszatartása hasonló magatartástól.

 

                        FEGYELMI VÉTSÉGEK

 

                             2. §

 

a.)Fegyelmi vétséget követ el az a horgászegyesületi tag akit

a halgazdálkodással összefüggő bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek;

b) aki ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős elmarasztaló határozatot hoztak;

c) akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos, illetve horgászattal összefüggő környezetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak;

 

d) aki a halászattal és horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, az üzemtervnek, a horgászrendnek, az egyesületi alapszabály, az egyesület szerveinek működési szabályzatai, a választott szervek határozatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy a horgászszervek alapszabályszerű működését veszélyezteti (aki a Horgászat Országos Szabályai előírásait, vagy az egyesület által megszabott és közzétett horgászrendi előírásokat megszegi); aki, mint választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselő, kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve elhanyagolja;

e) aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelességeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, illetve a fegyelmi szervek idézésére a fegyelmi tárgyaláson mint tanú, kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít;

f) aki vendégének a társadalmi együttélés szabályai ellen vétő magatartását a horgászat közben nem a tőle elvárható módon igyekszik megakadályozni.

 

 

 

 

 

 

 

FEGYELMI BÜNTETÉSEK

 

3. §

 

 

(1) Fegyelmi büntetések:

a) figyelmeztetés;

b) írásbeli megrovás;

c) a fegyelmi határozatban megjelölt, vagy horgászkezelésben levő vízterületről, meghatározott időre szóló kitiltás;

d) tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése;

e) egyesületből meghatározott időre szóló kizárás;

f) horgászattól meghatározott időre történő eltiltás.

 

(2) Indokolt esetekben a 3. § (1) bekezdés e) és f) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést együtt is ki lehet szabni.

(3) Az egyesület választott testületének tagja, illetőleg megbízott tisztségviselője által elkövetett, a 2. § e) pontja szerinti fegyelmi vétség esetében csak a 3. §(1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést lehet kiszabni, valamint indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségéből való visszahívását.

(4) A 3. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti fegyelmi büntetések leghosszabb időtartama öt év.

 

(5) A 3. (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama öt év vagy végleges kizárás.

(6) A 3. § (1) bekezdésének c) d) és f) pontjai alapján kiszabható büntetés végrehajtása — rendkívüli méltánylást érdemlő esetben — legfeljebb kétévi próbaidőre felfüggeszthető.

Nem kerülhet sor azonban felfüggesztésre, ha a 3. § (1) bekezdésének f) pontja alapján a horgászattól való eltiltás időtartama az egy évet meghaladja. Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés hatályát veszti.

 Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.

 

4. §

 

(1) A 3. § (1) bekezdés f) pontja alapján hozott fegyelmi határozattal összefüggésben a kiadott horgászjegyet és a területi engedélyeket a határozat jogerőre emelkedésekor — a büntetés időtartamára, vagy az év teljes hátralevő részére — minden esetben vissza kell vonni.

 

5. §

 

Akivel szemben a 3. § (1) bekezdésének f) pontja alapján két évet meghaladó időtartamú fegyelmi büntetést szabtak ki, a büntetés letöltése után csak abban az esetben kaphat újból horgászjegyet, ha előzetesen ismét vizsgát tesz horgászati ismeretekből.

 

 

 

 

 

 

HATÁSKÖRÖK

 

6. §

 

(1) Az egyesület közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik az egyesület választott testületének tagja, vagy megbízott tisztségviselője által elkövetett a 2. § e) pontja szerinti fegyelmi vétség elbírálása.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett fegyelmi vétségek elsőfokú elbírálása általában az egyesületi fegyelmi szervek hatáskörébe tartozik. A fegyelmi eljárásra, azaz egyesület illetékes, amelynél az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésének évében a horgászjegyet kiváltotta.

       Kettős tagság esetében, ha a fegyelmi vétséget elkövető személy az eljárást elrendelő időszakban horgászegyesületből kilép, az eljárást a másik horgászegyesületnek kell lefolytatnia.

       Olyan kettős tagság esetében, amikor a fegyelmi vétséget elkövető személy egyik horgászegyesületnél sem váltott horgász jegyet, az eljárás lefolytatására, azaz egyesület az illetékes, ahol a fegyelmi vétséget elkövette.

(3) Különösen súlyos fegyelmi vétség esetén, illetőleg ha az ügy tárgyilagos elbírálása az illetékes szervnél valamilyen okból nem látszik biztosítottnak, akkor az egyesület közgyűlésének kell az eljárást lefolytatni és határozatot hozni.

 

 

RENDKÍVÜLI FELÜLVIZSGÁLAT

 

7. §

 

(1) Az egyesület elnöke az egyesületi fegyelmi szervek által hozott jogerős határozatot — annak jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül — rendkívüli felülvizsgálat céljából a közgyűlés elé terjesztheti, ha az eljárás során

— súlyosan megsértették a Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseit,

— a kiszabott büntetés kirívó módon nem áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával, vagy

— a hozott határozat jelentősen sérti a horgászközösség, illetőleg az elköveti jogos érdekeit.

(2) A Közgyűlés rendkívüli felülvizsgálati jogkörében a jogerős határozatot megváltoztathatja, megsemmisítheti és az utóbbi esetben a szükséghez képest új eljárást rendelhet el.

       Az új eljárás lefolytatására felhívhatja az illetékes egyesületi fegyelmi szervet, de az eljárást saját hatáskörébe is vonhatja.

(3) Az (1) bekezdésben, továbbá a 6. § (3) bekezdésében meghatározott jogkör megilleti az egyesület elnökét is, azzal a kiegészítéssel, hogy indokolt esetben rendkívüli felülvizsgálat végett az egyesület közgyűlése elé terjesztheti a fegyelmi bizottság jogerős határozatát is. Az egyesület Fegyelmi Bizottságára értelemszerűen irányadók a (2)bekezdésben foglaltak.

 

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

 

8. §

 

 

(1) Fegyelmi eljárás csak egyesületi tag ellen és csak írásban rendelhető el. Az értesítésben ismertetni kell vele az általa elkövetett fegyelmi vétséget.

 

 

A fegyelmi eljárást kezdeményezheti:

- halászati őr, esküt tett társadalmi őr,

- megalapozottan, bizonyítékokkal alátámasztottan a sérelmezett (sértett) horgász,

- esetleg bármely más horgász.

-A halászati, a vízügyi, a környezetvédelmi, a természetvédelmi és más hatóságok.

(2) Elrendelésre jogosultak: az Egyesület hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesület közgyűlése, vezetősége, nevében az egyesület elnöke.

(3) Az egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról, vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről haladéktalanul gondoskodni köteles.

       Ha a horgászegyesület tagja a 2. § a), b) vagy c) bekezdésében foglalt cselekményeket követte el, azaz egyesületet fegyelmi eljárás megindítása kötelezi.

       Rendkívül súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult szerv vagy személy a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltésére, illetve a horgászatra vonatkozó jogát.

(4) Ha az egyesült elnöke a tudomására jutott adatokból, vagy a kivizsgálás eredményéből megállapítható tényállás alapján — megítélése szerint — csupán csekélyebb súlyú fegyelmi vétséget lát fennforogni, a fegyelmi eljárás elrendelésének mellizésével saját hatáskörében alkalmazhatja a 3. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti fegyelmi büntetést.

(5) Ha az elkövető az elnöknek a 8. § (4) bekezdés szerinti intézkedése ellen annak közlése kor, vagy legalább a közléstől számított nyolc napon belül kifogással él, az elnök köteles az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni.

(6) A (4) bekezdésben szabályozott eljárás esetén értelemszerűen alkalmazni kell a 13. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

 

 

ELÉVÜLÉS

 

9. §

 

       Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától hat hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben bünteti-vagy szabálysértési eljárás indult.

       Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a bünteti-vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követi napon kezdődik.

 

A FEGYELMI SZERVEK MŰKÖDÉSE

 

10. §

 

(1) A fegyelmi szerv határozatképes, ha az ügy tárgyalását a szerv tagjainak a fele, legalább azonban három személy jelen van, 5 fős bizottság esetén legalább 3 fő, míg több fős bizottság esetén a tagok fele jelen van.

(2) Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi szerv tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak, vagy sértettnek egyenes ágbeli rokona, házas-vagy élet társa, vagy testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal vagy sértettel munkajogi alá-, vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll.

        Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként az sem, akitől az ügyben tárgyilagos megítélése egyéb okból (elfogultság) nem várható.

(3) A másodfokú, illetőleg a 7. § alapján folytatott eljárásban nem vehet részt a fegyelmi szerv tagjaként, aki a felülvizsgálat határozat meghozatalában, illetőleg — vizsgálóbiztosként — az azt megelőző eljárásban részt vett.

 

 

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

 

11. §

 

 

(1) A fegyelmi szerv elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról.

(2) Az elnök a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy — szükség esetén — annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.

(3) Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitőzött tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitőzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja.

(4) Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt a feljelentésen aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben elegendő

a tárgyalásra csupán az elkövetőt megidézni.

       Az elkövető elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb jelentőségű fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halőr, halászati társadalmi ellenőr stb.) tette és a fegyelmi vétség elkövetését vagy két tanú aláírása bizonyítja.

        Ilyenkor azonban — a bizonyítási eljárás mellizése esetén — csak a 3. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet kiszabni.

(5) Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása közötti minimális határidő nyolc nap.

(6) A tárgyalás nyilvános. Az eljárás alá vont tag kérelmére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni.

(7) A tárgyalást a fegyelmi bizottság elnöke nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról.

        Azt, aki a tárgyalás rendjét közbeszólásával, vagy egyébként zavarja, a teremből — figyelmeztetés után — kiutasíthatja és ellene az elrendelésre jogosult szervnél, vagy személynél fegyelmi eljárást, vagy a szükségesnek látszó intézkedést kezdeményezheti

        Az elnök meg állapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az elfogultságot.

        Elfogultsági kifogás eliterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után — a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében — a szerv kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról vagy elvetéséről.

       Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök kihallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a fegyelmi bizottság tagjai is kérdéseket intézhetnek. Ezután kerül sor a szerv által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére.

(8) Ha az eljáró fegyelmi szerv úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és a további esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint.

        A szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

 

 

12. §

 

       (1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek az eljáró szerv megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét,(foglalkozását), egyesületének nevét, horgászigazolványának és horgász jegyének számát, esetleges viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az itt elhangzott indítványokat kell tartalmaznia.

(2) A jegyzőkönyvet az eljáró szerv tagjai és — amennyiben a jegyzőkönyvet nem az eljáró szerv valamelyik tagja vezeti — a jegyzőkönyvvezető írja alá.

 

 

13. §

 

 

(1) A szerv zárt ülésén hozza meg határozatát, amelyet az elnök azonnal kihirdet, vagy a ki hirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki.

(2) Ha a szerv a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy

a) terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség;

b) a terhére rótt cselekményt nem követte el, illetőleg

c) a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható;

d) terhére rótt fegyelmi vétség elévült: az eljárást határozattal megszünteti.

(3) A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll.

        Az első rész a szerv megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, egyesületének nevét, esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és horgászjegyének számát, a tárgyalás . helyét és idejét tartalmazza.

       A határozat második — rendelkező — részének az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni.

        Emellett rendelkezni kell:

a) az eljárás megszüntetése esetén az esetleges korábban bevont kizárólag az eljáró egyesület vizére érvényes engedély illetve a korábban bizonyítékként elvett ,elkövetéshez használt eszközök visszaadása

felől.

b) elmarasztaló határozat esetén:

- az egyesület vízterületére érvényes területi engedély visszaadása felől, ha azt korábban tévesen vonták be,

- illetőleg ha a területi engedély visszavonása a kiszabott büntetésnek nem velejáró következménye:

- annak az időszaknak a kiszabott – hónapokban vagy években megállapított-büntetésbe való beszámítása felől, amely időszakban az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban érintett jogát valamely előzetes intézkedés (pl.: területi jegy bevonás) folytán ténylegesen nem gyakorolhatta:

- a büntetés próbaidőre történt felfüggesztésével összefüggésben a próbaidő eredménytelen elteltének jogkövetkezményére való figyelmeztetés iránt:

- az eljárás alá vont egyesületi választott testületi tag, illetőleg megbízott tisztségviselő tisztségéből való visszahívásának indítványozása felől, ha azt a fegyelmi szerv indokoltnak tartja.

       A határozat harmadik — indoklási — része a fegyelmi szerv, által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a szerv meggyőződésének indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza.

 

 

14. §

 

 

(1.)Az indoklást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor kell át vetetni és az átvételt írásban elismertetni, vagy tértivevényes ajánlott levélben részére 8 napon belül megküldeni.

Tértivevényes ajánlott levélben meg kell küldeni, továbbá a határozatot az eljárást elrendelő szervnek vagy személynek.

(2) Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követi tizenhatodik napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az elsőfokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien lemondtak — a lemondáskor jogerőre emelkedik.

       A jogerős fegyelmi határozatot a fegyelmi szerv elnöke jogerősségi záradékkal látja el.

        A záradékkal ellátott határozat egy példányát, az egyesület vezetőségének meg kell küldeni.

(3) Ha a 3. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a horgászt nem az egyesület, hanem az eljárást kezdeményező vízhasznosító vízterületéről tiltották el , a jogerős határozat egy példányát meg kell küldeni ezen hasznosítónak is.

 

 

15. §

 

(1) A 3. § (1) bekezdésének c)—f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy horgászigazolványába és egyesületi tagnyilvántartó kartonjára. A bejegyzésben dátumszerűen fel" kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.

(2) A hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta. Ha tehát pl. az eljárás során a 8. §(3) bekezdése alapján felfüggesztették az elkövetőnek a horgászathoz való jogát és horgászjegyét átmenetileg bevonták, a bevonást követő idő beszámít a jogerős fegyelmi határozatban megállapított időtartamba. Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem kerül sor, a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen is megfosztják a joggyakorlás lehetőségétől (tehát pl. a horgászattól való eltiltást horgászigazolványába bejegyzik és horgászjegyét bevonják).

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bejegyzést — ha arra lehetőség van — a másodfokú határozatot hozó, illetőleg a rendkívüli felülvizsgálati jogkörével élő fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezetik az elkövető horgászigazolványába és egyben bevonja a 4. § (1) bekezdésben meghatározott okmányokat is.

        Amennyiben erre nincs lehetőség — mert pl. az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson — ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben első fokon eljárt fegyelmi szerv köteles megtenni.

        Ha a fegyelmi határozat első fokon jogerőre emelkedett, az e bekezdésben szabályozott kötelezettség az elsőfokú határozatot hozó fegyelmi szervet terheli.

(4) A jogerős fegyelmi határozat rendelkező részét az évi rendes közgyűlésen ki kell hirdetni.

(5) Ugyanezen rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az egyesületi elnökség, vezetőség által lefolytatandó első-és másodfokú, továbbá a Bíróság hatáskörébe tartozó eljárásban is.

 

 

FELLEBBEZÉS

 

      

16. §

 

 

(1) Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet az elsőfokú fegyelmi szervnél kell benyújtani.

(2) Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont tag és az eljárást elrendelő szerv, vagy személy.

A fellebbezés halasztó hatályú.

(3) A fellebbezést az elnök — az ügy irataival együtt — a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokú szervnek.

(4) Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészében megváltoztathatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú szervet új eljárásra és új határozathozatalra utasíthatja.

(5) A fellebbviteli szerv az elsőfokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.

(6) Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen a Bírósági jogorvoslatnak van helye 30 napon belül.

 

 

ÚJRAFELVÉTEL

 

17. §

 

       A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt a fegyelmileg sújtott személy az ügy újrafelvételét kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, melynek az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmasak. Az újrafelvétel elrendelése vagy az újrafelvételi kérelem elutasítása az alapeljárást lefolytató az ügyben legfelsőbb szinten eljárt fegyelmi szervnek a hatáskörébe tartozik,

       Az újrafelvételt elrendelő, illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

        Egyébként erre az eljárásra is a fegyelmi eljárás általános rendelkezései az irányadók.

 

FEGYELMI BÜNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁNAK

MELLŐZÉSE

 

 

18. §

 

       A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év letelte után az eljárás alá vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését, az egyesület, vezetőségétől, illetőleg a 6. § (3) bekezdésében és a 7. §-ban meghatározott esetben az ügyben a legfelsőbb szinten érdemben eljárt fegyelmi szervtől abban az esetekben kérheti, ha a határozat a 3. § e) és f) pontjában foglalt esetekben egy évnél hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz és a fegyelmi büntetés legalább felét már letöltötte.

        A büntetés további végrehajtásának mellőzésére csak akkor kerülhet sor, ha az elköveti a büntetés tartama alatt tanúsított magatartásával erre érdemesnek bizonyult.

 

 

 

 

Tolnanémedi,2010.01.30.

 

 

 

 

 

                                         Móricz István

                                         HE elnök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: Fegyelmi szabályzat
Tolnanémedi Horgász Egyesület Oldala - © 2008 - 2024 - nemedihorgaszok.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat